A sötét nagyúr mindennapjai

Jhaj ne tudjátok meg, hogy milyen öröm végre, hogy hétvége van! Igaz most is tanulni kéne, de pihenek kicsit, és gondoltam meglepem az én kedves olvasóimat! Hát, hogy mit csinálok mostanság? Fölkelek, kávé, újság, wc, utazás a tömött tömegközlekedési eszközökön, beülök órákra, alszok próbálok figyelni az órákra, szünet-akkor kimegyek a haverokkal levegőzni, majd wc, vissza az órára, megeszem a kis szendvicsem amit a drága kis feleségem készített nekem és tovább alszok figyelek.
Aztán órák után haza, leülök a gép elé és tanulok... bleeee alig várom, hogy vége legyen a sulinak és szünet legyen, és akkor alhatok egészen reggel nyolcig, amig fölkeltenek. Pedig ha van valami, amit nagyon nem szeretek, az a korán kelés. A finom alvásból fölébreszt az ébresztőhang, ami akkor is kellemetlen, ha az ember a kedvenc zenéjét teszi be, pláne ha Lusta King beszélt rá az előző nap a telefonodra fekete beszéddel és állította be ébresztőhangnak. Ne tudjátok meg milyen rossz hajnalban egy sikításra kelni... Soha többé nem engedem, hogy babrálja a mobilomat. Nah, levisszük asszonnyal a kicsit sétálni, aztán... pfúúúúúúj neki ülök tanulni.... Legyetek jók! Pápá!