A sötét nagyúr mindennapjai

Drága mama, sajnos épségben megérkezett, és amíg idehoztam sárkányon mordor széléről, mert ő nem hajlandó ennyit gyalogolni egy ilyen mocskos környéken, addig szapult, hogy milyen mocskos a birodalmam, én milyen tohonya lusta dög vagyok, hogy a pici lánya jobbat érdemel, hogy koszos a páncélom, hogy hülye vagyok, és hogy az ő kislányát mért nem lepem meg néha valamivel.... NAh ez az utóbbi megvan. Mindig meglepem valamivel. Ma reggel például, az este üresen hagyott mosogatót úgy megtöltöttem koszos edényekkel, hogy öröm volt nézni. Ő is nagyon meglepődött! 1,5 órán át hallgatni ezt a rikácsolást a mamától, és csodálkozik, hogy mért fordítottam néha a sárkányt háttal lefelé... de sajnos a drága anyós túl erősen kapaszkodott. Persze miután megérkeztünk a várba, a váram került célpontba, hogy milyen elavult, milyen ócska, koszos, mért nincs légkondi, hogy az ő kis unokáját mért nem kényeztetem többet... Inkább visszavonultam a dolgozószobámba, és bezártam az ajtót. Igaz, hogy a mama még ordított 2 órát az ajtón kívülről, de jó az ajtóm hangszigetelése, és olyan jót aludtam! De lassan ki kéne mennem vécére.... ÉS még MINDIG hallom a hangját... nem igaz... Lurtz nem üvölt ennyit a katonáival egy vesztes csata után, ami persze csak akkor, van, ha mi el akarjuk veszíteni, csak hogy az ellenfélnek legyen egy kis sikerélménye. És éjjel nappal arra buzdítja Sauronnét, hogy váljon el tőlem, ismer egy jó válóügyvédet, aki ráadásul nagyon helyes és nőtlen, és imádja a gyerekeket. Előbb utóbb kikészülök ettől... Nah jó, tényleg neki esek a papírmunkának inkább. Kíváncsi leszek meddig ordít, legyetek jók! Pápá!